Tudásmenedzsment szoftverek

TM technológiai feltételei, TM szoftverek

Mai rohanó világunkban, amikor percenként több millió új adat keletkezik, a cégek, szervezetek számára nem ezen adatok megszerzése, hanem azok időben történő feldolgozása, valamint megosztása, hasznosítása, információvá alakítása jelenti a kihívást.

Az információk hasznosítása révén megszerzett tudás felhasználása több féle formában történhet.  Az információkból hozzáadott érték útján válik tudás, melyben meghatározó tényező az emberi szakértelem, vagyis maga a humán erőforrás. Az egyes emberekben, dolgozókban meglévő tudás megosztása azonban nem egyszerű feladat.

Ebben segít a jól megszervezett tudásmenedzsment, mely nélkül véleményem szerint a dolgozókban rejlő tudás nem alakítható át információvá, megosztható tudássá, valamint a szervezeti tudás nagy része elvész, nem válik hasznosíthatóvá. A vállalatok számára óriási jelentőséggel bír az, milyen mértékben képesek kiaknázni és hasznosítani dolgozóik tudását, hiszen ma már a tudás a vállalatok értékének fokmérője.

Mielőtt kifejteném milyen lehetőségek kínálkoznak a tudás megosztására, néhány alap fogalmat szükséges tisztázni.

           1. A tudás fogalma:

Hogy mit is nevezünk tudásnak, nem egyszerű megfogalmazni. A tudás tulajdonképpen igen szubjektív, mivel az egyén által létrehozott, fenntartott, az egyén érzelmei, szenvedélye által igen befolyásolt.[1] A tudás az ember képességei, készségei, ismeretei által hasznosított információ. Két formáját különböztetjük meg:

  • tacit tudás
  • explicit tudás

Tacit tudásnak nevezzük az emberekben rejlő, szavakkal nem igazán kifejezhető, nehezen tovább adható, belső tudást. Egyes nézetek szerint az összes tudás mintegy 80 %-át ez adja.

Explicit tudásnak a tudás azon részét nevezzük, melyet birtokosa megfogalmazott, másoknak átadható formába öntött. Sándori Zsuzsanna megfogalmazása szerint ez a tudás maga az információ, melyet újra és újra hasznosítani lehet. Azt a folyamatot, melynek során a kimondatlan, tacit tudásból újra felhasználható, explicit tudás válik, externalizációnak nevezzük.[2]

A tacit tudás explicitté tételében óriási szerepe van a tudásmenedzsmentnek.

            2. A tudásmenedzsment fogalma:

A tudásmenedzsment fogalmának több féle megközelítése is létezik, melyek mindegyike hordoz némi igazságot magában. Számomra a legjobban a Magyar Tudományos Akadémia Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottság Tudásmenedzsment Albizottsága általi megfogalmazás az ami a legjobban megközelíti a valóságot:

“A tudásmenedzsment (TM) egy olyan folyamat (menedzsment alrendszer) és kultúra, amely során:

  • a tudástőke feltárása,
  • összegyűjtése,
  • létrehozása,
  • számontartása,
  • megtartása,
  • megosztása,
  • állandó gyarapítása integráltan kezelt, és információtechnológiával támogatott. Célja a szervezet hozzáadott érték teremtésének növelése, innovációs potenciáljának gyarapítása, kulcsfogalma a szinergia….”[3]

A tudásmenedzsment tehát a vállalatnál meglévő tudásokkal való eredményes és hatékony gazdálkodást jelenti,melynek kettős célja van. Egyrészt a szervezetnél bármilyen formában meglévő tudás feltárása, összegyűjtése, rendezése és hasznosítása, másrészt azon tevékenységek elméleti és gyakorlati hátterének kialakítása, az ezekhez szükséges eszközrendszer megteremtése, melyek a tudással függnek össze.

A tudásmenedzsment feladata tehát az, hogy összehangolja az információkkal és a humán erőforrásokkal való gazdálkodást, megtervezze és megvalósítsa a szervezetnél azon kommunikációs csatornákat, melyeken keresztül a tudás megosztása, valamint a tacit tudás explicitté alakítása megvalósulhat.[4]

Ebből is kitűnik, hogy napjaink felgyorsult információ termelését csak humán erőforrással már képtelenség tudássá alakítani, valamint a felhalmozott tudást megfelelő módon feldolgozni, azt a szervezet számára értéket teremtő formában megosztani és hasznosítani. Ezért van az, hogy a tudásmenedzsment folyamatokban egyre növekvő szerepe van a technológiai háttérnek, így az infokommunikációs megoldásoknak is, azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy magában a technológia nem képes létrehozni sem magát a tudást, sem a tudásmenedzsmentet.

            3. A tudásmenedzsment története

A tudás menedzselésével már egész korán, az 1990-es évek második felében el kezdtek foglalkozni. Bár már korábban is foglalkoztak néhányan magával a fogalomkörrel (1959 – Drucker “knowledge worker” meghatározása, vagy 1966 – Polányi Mihály leírja a tudás kettős természetét), azonban a szervezetek, vállalatok szempontjából fontos mérföldkövet e területen az IT fejlődése és a vállalatok minden napjaiba való beépülése hozta meg. Az informatika fejlődésével az információ és a tudás megvásárolhatóvá vált, így a vállalatok piaci értékét nagyban meghatározta és napjainkban egyre jobban meghatározza a vállalatnál lévő tudás mennyisége, melynek egyenes következménye az, hogy létkérdéssé vált annak ismerete, hogy milyen minőségű és mennyiségű tudást birtokol egy-egy vállalat.

A tudásmenedzsment fejlődésében 4 generációt különböztethetünk meg:

  1. A tudást, mint terméket fogja fel. Fő jellemzője, hogy a tudástermelés

technológiáját állítja a középpontba. Az információ hasznosításának lehetőségét a dokumentum- és tartalomszolgáltatási megoldásokban, adatbázisokban látják, az információtechnológiára, mint mindenre kiterjedő megoldásra tekintenek.

  1. Felismerik és tudatosan kezelik az ismeretalapú (explicit) és a tapasztalati (tacit) tudás különbözőségét. Ebben a korszakban jelenik meg a tudás, mint humánerőforrás gazdálkodási kérdés, a szervezeti kultúra, valamint megindulnak a “best practice” kutatások, illetve ezek szervezetek közti átvétele.
  2. Ekkor a tudás már hálózatként jelenik meg. Megjelenik az innováció, valamint egyre összetettebb modellek és hálózati rendszerek használata is szükségszerűvé válik.
  3. Itt a tudás már mint önálló tőke tényező jelenik meg. Több kérdés is felmerül, melyek további kérdéseket és megoldási javaslatokat eredményeznek. Így például felmerül a tudástőke mérésének kérdése, valamint ennek megoldására kidolgozott elméletek. E folyamatok még csak most zajlanak, így kevés a tapasztalat ezen generációval kapcsolatosan.

            5. Tudásmenedzsment technológiák

Amióta a vállalatok életének szerves részévé kezdett válni a tudásmenedzsment, azóta folyik a vita arról, hogy milyen szerepet is játszik a tudásmenedzsment elterjedésében a technológiai háttér. Egyes nézetek szerint a tudásmenedzsment népszerűsödését a technológiai fejlődésnek köszönheti, ám van aki hallani sem akar technológiai megoldásokról. A valóságban az információs és kommunikációs technológiák nélkül lehetetlen lenne a szervezeteknél jelenleg felhalmozódott információ és tudás mennyiségének feldolgozása, átadása és megosztása. Azonban az információs technológiák mellett még mindig nagy szerepe van a tudásmenedzsmentben a hagyományos technológiáknak is, mint például a kommunikáció, koordináció és az együttműködés. E három alap technika elengedhetetlenül szükséges az infokommunikációs megoldások kifejlesztéséhez és továbbfejlesztéséhez.

Az infokommunikációs rendszerek akkor szolgálhatják legjobban a vállalati tudásmenedzsmentet, ha akkor és azt a tudást szolgáltatják, amikor és amire a felhasználóknak szükségük van. Tehát mindig csak azt kapja a felhasználó amire kíváncsi volt, se többet, se kevesebbet.

            5.1. Technológiai megoldások áttekintése:

A legtöbb szervezetnél az tapasztalható, hogy a tudásmenedzsment támogatását szolgáló technológiai eszközöket jórészt a tudás létrehozásában, tárolásában és elosztásában hasznosítják.

5.1.1. Tudás kinyerése, fellelése:

Ebbe a kategóriába tartoznak a különböző, szervezeti tudáselemek helyének meghatározását végző tudásfeltérképező megoldások, melyet úgynevezett intelligens ügynökök (ágensek), vagyis önállóan, emberi beavatkozás nélkül működő számítógépes programok képviselnek. A rendelkezésre álló adatokból, információkból kiszűrik azokat, melyek a szervezet számára értékesek lehetnek és struktúrába illesztik azokat.[5] Ide sorolhatjuk még a tudástérkép megoldásokat is, mely lehetőséget biztosít a tudást hordozó személyek fellelésére is, valamint a fórumokat és chat szobákat is.

5.1.2. Tudás létrehozása – adatelemző szoftverek:

A szervezet tulajdonában lévő adatok, dokumentumok új tudás forrásai lehetnek. A különböző adatbányászati technológiák segítségével a szervezetnél használatban lévő adatbázisokból adatelemzési módszerek segítségével szintén új tudás hozható létre.

Ebbe a kategóriába soroljuk azokat a szoftvereket, melyek nagy mennyiségű adathalmazból képesek bizonyos szempontok szerint kiválogatni a szükséges adatokat. A szoftver hátterét általában egy adatbázis adja, melybe az adatokat be kell táplálni és természetesen folyamatosan karban kell tartani.

5.1.3. Tudás megosztása, elosztása:

A vállalatok, szervezetek egyre gyakrabban hoznak létre úgynevezett tudástárakat, melynek segítségével a munkavégzéshez szükséges tudást akkor tudják a felhasználók rendelkezésére bocsájtani, amikor arra szükség van. Ezeknek a tudástáraknak az elérésére kiváló megoldás nyújtanak a szervezeti Intranetek.

5.1.4. Tudás alkalmazás – szakértő rendszerek:

Ide soroljuk azokat a számítógépes programokat, melyek egy adott szakterület tudásanyagából, bizonyos döntési szituációkban és meghatározott probléma megoldására kiszűrik a szükséges információkat.

Felhasznált irodalom:

[1] Dr. Szeghegyi Ágnes: A tudásmenedzsment stratégiai szerepe a vállalatoknál.  Internetes dokumentum:

http://kgk.uni-obuda.hu/sites/default/files/04_Szeghegyi%20Agnes.pdf Letöltve: 2016.02.08. 19:43

[2] Sándori Zsuzsanna: Mi a tudásmenedzsment? – Tacit és explicit tudás. Internetes dokumentum:

http://mek.oszk.hu/03100/03145/html/km5.htm Letöltve: 2016.04.17. 11:31

[3] Dr. habil Noszkay Erzsébet: A tudásmenedzsment hazai fejlődéstörténete az MTA VSZB Tudásmenedzsment Albizottsága munkájának és eredményeinek tükrében. Internetes dokumentum: http://www.titoktan.hu/_raktar/_e_vilagi_gondolatok/Tudasmenedzsment-hazai-fejl.pdf

Letöltve: 2016.02.08. 19:50

[4] Dr. Szeghegyi Ágnes: A tudásmenedzsment stratégiai szerepe a vállalatoknál. Internetes dokumentum:

http://kgk.uni-obuda.hu/sites/default/files/04_Szeghegyi%20Agnes.pdf Letöltve: 2016.02.08. 19:43

[5] Fehér Péter: A technológiák szerepe a tudásmenedzsment folyamatok támogatásában. Vezetéstudomány, 36. évf. (4.szám), Budapest, 2005. , p. 11-22.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s