A Szaudi királyság tudástársadalom stratégiája

Akárcsak a világ legtöbb országa, a tőlünk keletre fekvő Szaud-Arábia is társadalmának átalakítása előtt áll. Egy olyan átalakítás előtt, melynek során a királyságból tudástársadalom válik. Ennek a trasformációnak a lépéseit és szükséges eszközeit tartalmazza az a stratégiai terv, melyet szeretnék röviden ismertetni.

            A tudástársadalomba való átalakítás egyúttal tudás alapú gazdaságot is jelent, melyről a Világbank így nyilatkozik:

            “egy gazdaság, mely képes hatékony módon megszerezni, generálni, elterjeszteni és hasznosítani a tudást, hogy felgyorsítsa a gazdasági és társadalmi fejlődést”.

 

            Az átalakítást 2012-2030 között, az alábbi területeken kívánják megvalósítani:

  • társadalmi
  • gazdasági
  • kulturális
  • politikai és
  • intézményi dimenziókban.

            Ha ebben az összefüggésben nézzük, akkor a tudás minden terület minden aktivitásának összes tudását magába foglalja.

            A megvalósítást három időintervallumra bontották:

  • 2012-2014: A folyamatban lévő politikai kezdeményezések megerősítése
  • 2015-2025: Felgyorsítani a változásokat és a vállalkozás fő strukturális

                    reformjait.

  • 2016-2030: Az átalakítási folyamat konszolidációja

A tudás-alapú gazdaság főbb jellemzői a következő részekből állnak:

  1. Magasan képzett, termelő képes munkaerőtől függ.
  2. Szoros kapcsolat globális tudásforrásokkal.
  3. Az aktivitások fő eszköze az infokommunikációs technológia.
  4. Egy társadalmi környezet egzisztenciája kedvez a nemzetközi tehetségeknek.
  5. Magas egy főre jutó nemzeti jövedelem.

A tudás-alapú gazdaság tevékenységei:

            A tudás-alapú gazdaságba való átalakulás folyamata, valamint a tudástársadalomba való átmenet szélesebb értelemben 5 tevékenységet foglal magába:

  1. Tudás létrehozó tevékenység:

Egyrészről ez a tevékenység elindítja az innovációt a társadalom valamennyi ágazatában, másrészről növeli a K+F-t az egyetemeken, kutató intézetekben, az iparban, a kormányzati szerveknél, valamint az állami és a magán termelő- és szolgáltató intézményeknél, mint például a nagyvállalatok, az egészségügyi létesítmények, stb.

  1. Tudás átadó tevékenység:

Ez a feladat két csatornán keresztül megy végbe. Az elsőben a tudás átadása közvetve történik, franchise, szabadalmak, információk és a szakértelem vagy készségek, az oktatás és a humán erőforrás képzések, valamint a technológia útján. A másodikban a tudás átadása közvetlenül megy végbe, fejlett technológiai gyártósorok, gépek beszerzése és felszerelése, megfelelő külföldi cégek megszerzése útján, valamint a technológiai vállalatok rávétele a közvetlen befektetésekre, technológia átadásra és kutatási tevékenységek végzésére.

  1. Tudás felhalmozó és kezelő tevékenység:

Ez a tevékenység képviselteti magát a tudásvagyon és az immateriális javak felhalmozásában, valamint a tudás-alapú gazdaság egyik fontos tevékenységében. A tudásmenedzsment nyilvánvaló méreteket ölt az ilyen típusú gazdaságban, fontos szerepet játszik az innováció és kreativitás fenntarthatóságának folyamatában.

  1. Tudásterjesztési tevékenység a gazdaságban és a társadalomban:

E tevékenységet sok tudással kapcsolatban lévő intézmény felvállalta.  A Királyság esetében ezt a tevékenységet végezhetik általános oktatási, felsőoktatási és képzési intézmények ugyan olyan jól, mint a műszaki és szakképzési intézmények.  Ezen kívül kommunikációs és információs technológiával foglalkozó cégek, valamint a Kulturális és Információs Minisztérium és a kapcsolódó ügynökségek nyújtják a szükséges infrastruktúrát a tudás terjesztéséhez, úgymint a számítógépek és a számítógépes hálózatok, beleértve az internetet ugyan úgy, mint a sajtót,  a rádiót és a televíziós csatornákat.

  1. Tudás felhasználási cselekvés különböző ágazatokban:

Ezen keresztül folynak a K+F és az innovációs cselekvések, arra ösztönözvén a termelő és szolgáltató vállalatokat, hogy növeljék a tudás szintjét és felhasználják a fejlesztés és az innováció kimeneteit. Ezen tevékenység terjesztése rendkívül versenyképes, export-orientált, hazai termékekhez és szolgáltatásokhoz vezet, mely által hatékonyan hozzájárul a fenntartható fejlesztési folyamathoz, erős növekedéshez, valamint egy fenntartható tudástársadalom építéséhez.

A  tudástársadalomba való átmenet fő jellemzői:

            Sok fontos tulajdonság jellemzi, többek között az is,

  • hogy magába foglalja az anyagi és humán tőke egyik alapvető formáját;
  • hogy a gazdasági és társadalmi növekedés alapja a tudás felhalmozás;
  • hogy az új technológiák innovációk sorozatához vezetnek.

            A gyors növekedési ütem, a technológia használata növeli a beruházások megtérülését, ezáltal biztosítja a fenntartható növekedést (ellentétben a hagyományos elmélettel, amely feltételezi, hogy a beruházások csökkenése, rövidebb megtérülési időt eredményez). A beruházások növelése, növekvő technológiát eredményez, és fordítva, melynek következtében beáll a fenntartható növekedés. Azonkívül a szellemi tulajdonjogok  kutatás-fejlesztési és innovációs beruházásokhoz vezetnek és ennek megfelelően növekedéshez is.

A stratégia fő alapfogalmai:

a jövőkép, a célkitűzések és az irányelvek. A jövőképre alapozva négy mérhető, stratégiai célkitűzést fogadtak el, melyek a következők:

  • szilárd növekedési motor
  • magas fokú társadalmi jólét és kohézió
  • jól képzett humán erőforrás
  • egy regionális és globális vezető.

            A célkitűzések megfogalmazásakor figyelembe vették mind a makro-, mind a mikro gazdasági tényezőket, valamint  SWOT elemzést is készítettek.

A stratégia legkiemelkedőbb jellemzőit 3 fő pont tükrözi:

1. pont:

               A legfontosabb kérdésekre összpontosít – egyfajta holisztikus szempontból –, olyan probléma megoldási eszközöket mutat be, melyek megfelelnek a hosszú távú jövőképnek. Míg a meglévő stratégiák csak dokumentumokat tartalmaznak, melyek a problémás területeken szükséges politikai beavatkozások listái, addig ez a stratégia egy teljesebb és integrált dokumentum, mely bemutatja, hogy a különböző szektorokat és a tudás-alapú gazdaság összetevőit integrált módon is lehet koordinálni, hogy egy egységes, országos szintű látásmódot hozzanak létre.

 2. pont:

            Míg az eddigi stratégiák a tudás társadalom mikro aspektusára fókuszáltak (humán erőforrás, IKT, stb.), addig ez a mostani stratégia mindegyik aspektusra – mikro és makro egyaránt – felhívja a figyelmet, mint például a közigazgatás, a vállalati szektor, a munkaerő-piac, pénzügyi kérdések, a globalizáció következményei. Ezek mindegyike hosszú távú és óriási kihívás és valószínűleg ütközik a Királyság tudás-alapú gazdaság és tudástársadalom felé haladó átalakításával.

3. pont:

            A stratégia jelentős figyelmet fordít az akciótervhez kapcsolódó intézményi felépítésre és a humán erőforrás bővítésére mint a végrehajtási mechanizmusok korszerűsítésének részeire. Ebben a tekintetben a következőket javasolja:

  1. A tudástársadalomhoz szükséges egy magasabb szintű szervezet létrehozása a Felsőoktatási Tanács mintájára, mely a Két Szent Mecset felügyelője által lenne vezetve és alelnöke a Gazdasági és Tervezési Miniszter lenne.
  2. A szaudi Fejlesztési Intézet létrehozása a gazdasági és szociális politikai kutatások számára a KDI mintájára. Az SDI igazgatóságának vezetője a Gazdasági és Tervezési Miniszter lenne.
  3. Egy új, objektívebb eszköz használata a Gazdasági és Szociális Fejlesztési Indexre alapozva, a stratégiában megfogalmazott összes kulcs elem – beleértve a jövőképet, a hosszú távú célokat és politikákat – terén elért eredmények megvalósításának mérésére.

A stratégia kulcs elemei

            A jövőkép alapján 4 stratégiai célkitűzést származtattak, lefedvén velük a tudástársadalomba való átalakítás alap területeit. Ezen általános célok eredménye mérhető minden egyes célnál, speciális indikátorok használatával.

            E célok elérése érdekében a stratégia 3 politikai típust adoptált:

  • Ágazati gazdaságpolitikát, mely 5 területet fed le, melyek mindegyike egyedi politikákat tartalmaz.
  • Makrogazdasági szakpolitikát, mely egy sor új, továbbfejlesztett piaci és üzleti környezet létesítésével áll kapcsolatban, és egy másikat, a globalizáció, a regionális blokkok, a WTO tagság, valamint a bilaterális és multilaterális egyezmények maximális kihasználásáért.
  • A politikák hozzátartoznak a kormányzat igazgatási és szervezeti kapacitásának fejlesztéséhez. Két politikai csoportot tartalmaznak: az első a koordinációs mechanizmusokkal van kapcsolatban, a másik pedig a kormányzati tisztségviselők létszámának javításával foglalkozik.

            A politikákat (103 politika) besorolták: a meglévő politikák javítása, új politikák és strukturális reform politikák. A második és harmadik kategóriában lévő politikák száma megközelítőleg 80.

            A stratégia tartalmazza a végrehajtás időkeretét, valamint 3 szintet is:

  • az első foglalkozik a meglévő kezdeményezésekkel és politikákkal a gyors siker érdekében.
  • a második a jelentős változások és strukturális reformok elérésével kapcsolatos, hogy előkészítsék a tervezett változások megvalósításának az útját.
  • a harmadik szakasz az átalakítás konszolidációjára koncentrál, a strukturális reformok megvalósításán keresztül.

            Végül, hogy biztosítsák az optimális felhasználási időt, a stratégia céljának eléréséért számos gyors sikert javasolnak.

            A tudáslétrehozás, terjesztés és hasznosítás lépéseinek felgyorsítására a Királyságban, fontos az információs és kommunikációs infrastruktúra gyors fejlesztése, elősegíteni új tudás piacok megjelenését a globális piaci trendekben, valamint a különböző kormányzati szabályozások felülvizsgálata és frissítése, beleértve a tulajdonjogi szabályozásokat is.

Forrás

National Strategy for Transformation into Knowledge Society. Transformation of the Kingdom into Knowledge society / Knowledge-based Economy. 1434 H

http://services.mep.gov.sa/inetforms/themes/clasic/file/download.jsp;jsessionid=0CB8E79E3C9091B5260EA7D580024882.alfa?DownloadTranslation.ObjectID=1254&FileAttribute=DownloadTranslation.Content&TableName=DownloadTranslation

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s